Oldómedence, vagy szennyvíztisztító berendezés? És mi a különbség?

Ha ingatlanodnál nem elérhető a szennyvízhálózat, de te mégsem szeretnél rendszeresen a háztartási szennyvíz szippantására költeni, akkor költséghatékony és fenntartható megoldást jelenthet nálad is egy biológiai szennyvíztisztító rendszer, amely képes jelentősen (akár 95%-al) csökkenteni a szennyvíz elszállítására (szippantás) fordított kiadásaidat. Mivel napjainkra már számos megoldás és eljárás létezik a háztartási szennyvíz helyben történő megtisztítására, az alábbi cikkben igyekszem összefoglalni számodra ezeknek a biológiai szennyvíztisztítóknak a legfőbb típusait és hogy azok milyen előnyökkel, vagy hátrányokkal járnak és hogy milyen helyzetben érdemes az egyik, vagy a másik megoldást választanod!

A biológiai szennyvíztisztítók két fő típusa

Lehet, hogy te is tapasztaltad már, hogy számtalan eltérő méretű, típusú, kinézetű, anyagú és technológiájú biológiai szennyvíztisztító rendszer érhető el a piacon, de mégis van 2 olyan alap kategória, amelyek nem csak kinézetükben és bekerülési költségeikben, de a működési elvük szerint is jól kivehetően eltérnek egymástól.

A jogszabályokban és a szakirodalomban ezeket a biológiai szennyvíztisztító rendszereket úgy nevezzük, hogy:

• 1.) Szűrőmezővel ellátott oldómedencés létesítményeknek, illetve

• 2.) Egyedi szennyvíztisztító kisberendezések

1.) Oldómedencés létesítmények szűrőmezővel (EN 12566/2)

Az oldómedencés létesítmények a biológiai szennyvíztisztítás kezdeti, régóta alkalmazott rendszerei, amelyek egyrészt egy tartályból, vagy medencéből állnak, másrészt egy speciális szűrő, vagy tisztítómezőből épülnek fel.

Maga az oldómedence, vagy tartály feladata első sorban a nyers szennyvíz előkezelése: leülepítése és átmeneti tárolása, addig a talajfelszín alatt egy speciális szűrő, vagy tisztítómező kerül kialakításra, amely feladata a tartályban leülepített szennyvíz biológiai utókezelése.

A két rendszer csak közösen képes a szennyvíz olyan mértékű megtisztítására, amely megfelel a jogszabályi előírásoknak

Az oldómedence működési elve:

1. Gyűjtés: Az oldómedence elsődleges funkciója a háztartási szennyvíz összegyűjtése és időszakos tárolása (tartózkodási idő). Az első fokozatban a tartályba kerül minden háztartási szennyvíz, amelyet kezelni szükséges.
   
2. Előülepítés: A tartály, vagy medence első rekeszében történik meg a szilárd anyagok leülepítése, miközben a tiszta, felső rétegben lévő előülepített szennyvíz egy felső kifolyón keresztül gravitációsan távozik a tartályból a tisztítómező irányába
   
3. Anaerob folyamatok: Az oldómedencében jó esetben olyan anaerob baktériumok dolgoznak (nincs levegő a rendszerben), amelyek csak előbontják a szerves anyagokat, részlegesen lecsökkentve ezzel a szennyvíz károsanyag tartalmát
   
4. Aaerob folyamatok: Az oldómedence önmagában nem képes a szennyvíz megfelelő kezelésére, ezért a rendszernek szüksége van egy ún. szűrő, vagy tisztítómezőre is, amelyben már levegő jelenlétében dolgozó aerob baktériumoknak is lehetőségük van tovább tisztítani az oldómedencében korábban előkezelt szennyvizet

Az oldómedence előnyei:

• Ritkábban kell szippantani, mint a zárt tartályt (ezt is kell!) mivel a rendszert időnként olyan készítményekkel kell táplálni, amelyek képesek fenntartani, vagy helyreállítani a biológia megfelelő működését
  
• Olcsóbb kivitelezni, mint a szennyvíztisztító kisberendezést és nem fogyaszt áramot
  
• Ritkán használt ingatlanoknál is alkalmazható, hiszen a biológia adalékokkal újraéleszthető benne

Az oldómedence hátrányai:

• Önmagában nem tisztítja meg a szennyvizet, csak leülepíti
  
• Éppen ezért a tartályból kifolyó szennyvíz nem alkalmas locsolásra, hiszen annak minősége nem felel meg a jogszabályi előírásoknak
  
• A szennyvíz végső megtisztulásához egy nagyobb méretű szűrőmező is kell, amelyet levegőztető csövekkel szükséges ellátni (ezeken keresztül lélegzik)
  
• Az oldómedencés rendszerek érzékenyek a hagyományos vegyszerekre, ami miatt működésük rendszeres beoltást és foglalkozást igényel, így előírás a biológiailag lebomló szerek használata
  
• A nem megfelelően használt és karbantartott oldómedencék elszennyezik a talajt, kutakat és rétegvizet, amely később új szűrőmező kialakításához is vezethet
  
• Magas talajvíznél és agyagos talajnál nem alkalmazhat
  
• Drágább, mint a zárt szennyvíztároló

Fenti megfontolásokból cégünk nem forgalmaz oldómedencéket

2.) Egyedi szennyvíztisztító kisberendezések (EN 12566/3)

Az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések a biológiai szennyvíztisztítás legújabb, korszerűnek számító rendszerei, amelyek több rekeszből álló tartály(ok)ból, vagy medencékből, illetve azokhoz szorosan kapcsolódó levegőztetési és más feladatokat elláttó gépészeti egységekből állnak. Ezek a rendszerek már önmagukban is képesek a háztartási szennyvizet locsoló minőségűvé tisztítani!

A szennyvíztisztító kisberendezések tehát képesek a szennyvizet locsoló minőségűvé tisztítani (EN 12566/3), ezért itt nincs szükségünk olyan méretű és kialakítású szűrőmezőre, mint az oldómedence esetében. A tisztított szennyvíz így könnyedén felhasználható locsolásra, vagy öntözésre (van jogszabály, amely a felhasználás módját szabályozza).

A szennyvíztisztító kisberendezések működési elve:

Fontos megjegyeznem, hogy számtalan fajta biológiai eljárás, működési eljárás és tisztítási technológia létezik ezeknél a fajta szennyvíztisztító rendszereknél, amelyeket bemutatni és összefoglalni itt nem célunk.

Az egyszerűség kedvéért bemutatom azt az eljárást és technológiát, amelyeket saját szennyvízkezelő rendszerünk a BioDisc szennyvíztisztító és az RBC technológia alkalmaz:

1. Előülepítő tartály: A szennyvíz és szennyvíziszap az előülepítő tartályba jut, ahol
   megtörténik a darabos szennyeződések visszatartása a későbbi egyszerű eltávolítás érdekében (anaerob folyamatok)
   
2. Első fokozatú biológiai tisztítás: A folyadék és a finomabb szilárd szennyeződések innen az 1.
   biológiai tisztítózónába kerülnek, ahol megtörténik a tisztítás első fázisa (aerob folyamatok)
   
3. Második fokozatú biológiai tisztítás: Ezután a víz szabályozott mennyiségben kerül át a másodi biológiai tisztító zónába, ahol annak további megtisztítása történik (aerob folyamatok)
   
4. Utóülepítő tartály: A tisztított víz az utóülepítő tartályba jut, ahonnan szabadon kivezethető a szikkasztómezőre, vagy gyökérzónás locsolásra használható fel (hatósági engedélyezést követően).

A szennyvíztisztító kisberendezések előnyei:

• Ritkán kell szippantani, mivel a rendszerben olyan aerob folyamatok játszódnak le, amelyek képesek a legtöbb szennyezőanyagot szinte teljesen lebontani
  
• A kezelt szennyvíz locsolásra alkalmas (EN12566/3)
  
• Nem minden típust kell készítményekkel táplálni (ilyenek a BioDisc és BioFicient rendszerek, amelyek csak áramot igényelnek)
  
• Jobban kezelik a hagyományos háztartási vegyszereket (ez kivált képpen igaz az RBC és MBBR technológiákra)
  
• Képesek lekezelni a szennyvíz mennyiségi ingadozásait is a tisztítási hatásfok jelentős romlása nélkül
  
• Használatuk környezetbarát, hiszen nem okoz szennyezést a talajban és a talajvízben sem
  
• Gyorsan kivitelezhető, hiszen kevesebb helyet foglal és kisebb szikkasztó is elég (nem kell tovább tisztulnia a víznek a talajban)

A szennyvíztisztító kisberendezések hátrányai:

• magasabb a beruházási költségük, hiszen egy komolyabb berendezést és gépészetet kell megfinanszírozni
  
• Időszakosan karbantartást igényel (mint minden, amit rendszeresen használunk, bár ebben is verhetetlenek a mi rendszereink)
  
• Bizonyos helyzetekben nem engedélyezett a használatuk (bár ez igaz az oldómedencékre is)

Mikor melyik rendszert válaszd?

Az oldómedencéket kizárórólag olyan helyzetekben és ingatlanoknál javasoljuk alkalmazni, ahol:

• Az ingatlan jellegéből adódóan ritka és szakaszos a használata, emiatt elenyésző, vagy mérsékelt a keletkező szennyvíz mennyisége
  
• Nem érzékeny a talaj, rétegvíz (pl. ásott, vagy fúrt kút) és a talajvíz az esetleges szennyeződésekre
  
• Állandó használat mellett sem keletkezik túl sok szennyvíz (0,2-0,3 m3/nap)

A szennyvíztisztító kisberendezéseket javasoljuk alkalmazni az esetek legnagyobb többségében, ha:

• Szeretnéd a környezetedet tisztán tartani függetlenül az alkalmazott háztartási vegyszerek, vagy mennyiségi ingadozások ellenére
  
• Nem szeretnél kellemetlen szagokkal foglalkozni
  
• Nagyobb mennyiségben keletkezik szennyvíz, aminek az elszállítása költséges lenne (panziók, hotelek, társasházak, lakóparkok, önkormányzatok).
  
• Nem akarsz rendszeresen adalékok behelyezésével és levegőztető csövek kerülgetésével bajlódni
  
• Van olyan felszíni vízfolyás, amelybe bele tudod vezetni a tisztított szennyvized (engedélyköteles)
  
• Fenntartható és költséghatékony megoldást keresel
  
• Szeretnéd a tisztított szennyvizet locsolásra hasznosítani

Remélem, hogy a fenti összefoglalást hasznosnak találod és segítséget nyújt számodra a megfelelő rendszer kiválasztásában! Ha elakadnál, vagy kérdésed lenne akár szennyvízkezelő rendszereink, vagy a háztartási szennyvíz kezelésével kapcsolatban, keress minket nyugodtan elérhetőségeinken!